Közeledik a kemo-finish/2

2017. február 23.

Az előző bejegyzést nem tudtam befejezni, ezért most folytatom...

Február 17.

A 15. kemo. Az utolsó előtti :-) Még a nővérke is megjegyezte. Ismét egy rövid kezelés. Ahogy sejtettem, a súlyom kamatostul visszajött. No mindegy, már nem sok van hátra. Remélem, hogy a doktornőnek és a nővéreknek igazuk lesz, és tényleg le fog menni, ha a kezelés abbamarad.

Miután haza értem, elálmosodtam, úgyhogy lefeküdtem, de sokára sikerült elaludni.

Szombat éjjelre a kicsi fiam lebetegedett, úgyhogy elég zűrös éjszakánk volt. Magas láz, köhögés, eldugult orr... szóval nyűglődött szegénykém. Vasárnapra én is elkaptam, úgyhogy máig kezelgetem magam. Tömöm a vitaminokat, mézet, lándzsás utifű szirupot, meg mindent, amit lehet.

Tegnap átmentem Katához. Az egész napom olyan feszült volt, ott aztán kitörtem. Bár túlzásba nem vittem, de sírtam egy sort. Azt hiszem kezd bennem feltörni a félelem, még ha csak tudatalatt is, mert éjjel rosszat álmodtam a betegséggel kapcsolatban. Nyilalgat az oldalam, nyilalgat a daganat helye, a hasam, a csontom... Én meg persze mindentől megijedek és egyből a legrosszabbra gondolok. Ezen majd "dolgoznom" kell...

Holnap jön az utolsó kemo. A nővéreknek és az orvosnak akartam meglepit készíteni, de még mindig nincs meg minden hozzá. El vagyok szomorodva :-(

Van 1 éjszakám, hogy összehozzam, bár nem ártana pihennem is. A köhögésem estére rosszabb lett, úgyhogy több mézet kell ennem.

Pedig reménykedtem, hogy helyre jövök 1-2 nap alatt, na de tudjuk, hogy most nem én irányítok.

Bízom benne, hogy a terv szerint haladunk és holnap megkaphatom az utolsó, 16. kemot.

Megosztás a facebookon