Kiesések folytatódnak...

2016. október 3.

Az elmúlt napokban sokat pihentem, a férjem pedig igyekezett mindent megcsinálni, amit eddig én csináltam. Tényleg pihenésre köteleztem magam, bár pénteken és szombaton azért egy kicsit még jöttünk-mentünk. De sokat javultam a pihenés tekintetében.

Pénteken délután(30-án) el kellett mennem a fodrászhoz, mert már csütörtökön elindult a hajam is. Péntek reggelre tiszta haj volt minden körülöttem, úgyhogy alig vártam, hogy a fodrászhoz érjünk. Valahogy abszolút nem érdekelt, hogy levágják a hajmat. Csak ne legyen már tiszta haj minden.

A fodrász most is nagyon aranyos volt. Megkérdezte, hogy el akarok e fordulni a fal felé, hogy ne lássam, ahogy levágja a hajamat. Hihetetlen, hogy mennyire odafigyel a lelkemre. Már múltkor, amikor a parókát vettük, akkor is feltűnt, mert nem az én kezembe adta a csomagot, hanem a nagylányomnak. Biztos, hogy rengeteg tapasztalata van ezen a téren. Szerencsére én továbbra is jól viselem a dolgokat. De mielőtt elkezdtük volna, a férjem odahajolt, átölelt, megpuszilt, aztán elsírta magát..., na erre én is kicsit elpityeredtem, ami kb. 1 percig tartott. Aztán mondtam a fodrásznak, hogy nyugodtan csinálja. Közben éreztem is és hallottam is, hogy a nagylányom és a férjem sír. Ők nehezebben viselték. A kicsi fiam csak mondta a saját kis szavaival, hogy "bácsi..., anya haját...". De azt hiszem ez így neki is jobb volt, mert azóta sem ijedt meg tőlem és nem néz rám furcsán. Sőt..., simogatja meg puszilgatja a fejemet. :-)

A fodrász nem vágta le teljesen a hajamat, egy fél cm-t meghagyott, de azt is simán lehetett kiszedegetni. A fodrásztól már a parókámban jöttem el. Egész jól áll. Csináltam képet is, amit az ismerősök láthattak a fece-en. Sokan azt hitték, hogy a saját hajam, úgyhogy jó választás volt.

Vasárnap már egyre több tüsi hajam hullott ki, úgyhogy kezdett foltos lenni a fejem. Na meg beleálltak a ruhámba, párnámba és nagyon szúrtak. Emiatt mára rávettem a férjemet, hogy nyírjuk le teljesen. Na ez nem ment könnyen. Borotva, szakáll vágó, hajnyíró..., mindent bevetettünk. Tényleg nem volt egyszerű. De aztán mikor kész lett, na az nagyon furcsa volt. Olyan hülye érzés megtapintani. Ráadásul fázik is a fejem, úgyhogy sapit vettem fel. Látványra is sokkal rosszabb, de ez van. Sajnos ezt most meg kell szokni egy időre.

Megosztás a facebookon