Két héttel az első kemo után

2016. szeptember 29.

Egy hete nem írtam. Jól voltam, talán túl jól, és persze, hogy nem tudok olyankor a fenekemen ülni. Persze a kicsi mellett eleve nem sok esélyem van, na meg ott a háztartás, főzés. Ok, túlzásba nem viszem, de az alapokat megcsinálom, ami egyúttal azt is jelenti, hogy egész nap talpon voltam, pihenést meg nem igazán iktattam be. De hát jól vagyok, mintha semmi bajom nem lenne, ezáltal így is kezeltem magamat. Pedig bergévi sokszor elmondta, hogy muszáj pihenni.

Tegnap reggel mondtam a férjemnek, hogy lassan megint epilálhatok, mert nem akarnak elindulni a szálacskáim, amik az előző kezelés óta visszanőttek. Na ez még kb. 1 óráig volt így, mert akkor felfedeztem az első "kiesőket". Szóval elkezdődöt... A 13. napon... Ezek után elkönyveltem magamban, hogy akkor a hajam is így fog tenni. Mert hát miért lenne másképp? De egyelőre semmi jele nem volt, hogy a hajszálaim is menekülőre fogták volna magukat.

Délután főzés közben kicsit furcsán éreztem magam, de akkor nem tulajdonítottam neki jelentőséget. Bár a számat kikezdte egy-egy kemo következmény, azt gondoltam, talán mástól van. Azt tudom, hogy a szájnyálkahártyát támadja a kemo, de mivel már 2 hét eltelt, így eszembe se jutott, hogy amiatt lehet.

Este bergévivel beszéltünk mikor el kezdett égni a szemem meg az arcom és egyre punnyadtabbnak éreztem magam. Na ez most nem hiányzott, hisz ma mennem kellet megint kontroll vérvételre. Mint kiderült, hőemelkedésem van. Kaptam a kérdéseket egyből, de ami a lényeg: "mennyit pihenek?" Erre ugye nehéz lenne mást mondani a valóságnál, pontosabban mondhatok, de akkor magamat is becsapom. Szóval nem, nem pihentem eleget. Bergévi "leszidott", de sajnos jogosan. Nem kezeltem magamat betegnek. Csak éppen ezt bekemozva nem szabad. Ok..., most már tudom. Sokkal többet kell pihenni, hogy a fehérvérsejtek újra tudjanak termelődni. De mivel én felpörgettem a keringésemet, így "felébresztettem" a kemot és most újra dolgozni kell a szervezetemnek. Ezek után csak reménykedek, hogy jövő hétig rendbe jövök és megkaphatom a következő kemot. Úgyhogy addig igyekszem sokat pihenni.

Ma reggelre a hajam is elindult. Beletúrok és csomókba jön ki. Nagyon érdekes, mert a tövétől 3-4cm hosszan elvesztette a színét és ősz lett. Elugrottunk vérvételre, aztán haza jöttünk én pedig lefeküdtem. Nagyon nem kellett volna így visszaesnem. Kiváncsi leszek a laboreredményre. 

Délután felhívtam a fodrászt és kértem holnapra időpontot. Délután 4h-re kell mennünk, úgyhogy addig igyekszem megbarátkozni a gondolattal, hogy nem lesz hajam egy darabig. Igyekszem ezt is normálisan kezelni, de biztos meg fogom siratni. Legalábbis most ezt érzem.

Lehetőség szerint ma sokat feküdtem. Nem vagyok a topon és a szám is nagyon fáj. Az ínyem is be van durranva, még enni sem esik jól. Jól kitoltam magammal, de ezt a hibát többet nem követem el.

Megosztás a facebookon